Vasárnap, 2017-11-19, 8:23 PMNyitólap | Regisztráció | Belépés

Belépés

Kategóriák

Keresés

Barátaink:

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0
Élménybeszámolók, Cikkek
Kategóriák
Élménybeszámolók [9]
Nyitólap » Cikkek » Élménybeszámolók

Kisnánai Várjátékok; V. Fireball Live
Legelső sorban nagyon szeretnénk megköszönni a várjátékok szervezőségének, különösképp Krizsóné Kakuk Évának, hogy megadta nekünk a lehetőséget és a segítséget az ottani szerepléshez!
Egy várjáték igazi élmény, ajánlom mindenkinek, hogy minél többre járjon el! Nem fog unatkozni. Itt sem volt rá sok lehetőség, először felvonulás ("körmenet"), aztán lovagi torna volt. A viadalok után következtünk mi.
A műsorról: próbáltuk a középkori hangulatú számainkat összeválogatni. Mivel a zenekar profilja alapvetően nem ez, hanem fantasy, ezért nem volt könnyű dolgunk, de "a középkor meselényei"-re helyeztük végül a hangsúlyt (hiszen a középkorba a hitvilág, a babonák, a legendák és a meselények is beletartoznak). Tudni kell továbbá, hogy Páli Évi belépése óta ez volt az első olyan koncertünk, ahol mind a heten fenn voltunk a színpadon. Egy ilyen komplikált zenekar esetében, mint mi is vagyunk, ez sajnos nem egyszerűen megoldható.
A közönség sajnos közel sem volt annyira lelkes, mint szerettük volna - érezték, hogy nem teljesen középkori régizenét játszó csapat vagyunk, és valószínűleg furcsa volt nekik a zenénk (pedig szívünket-lelkünket beleadtuk). A repertoárt is le kellett rövidítenünk, egyrészt, mert fújt a szél, és mindenkinek össze-vissza dobálta a kottáit, másrészt mert a vihar is közelgett, amely matematikai pontossággal akkor csapott le, amikor az utolsó játszott számunk (Törpedal) utolsó akkordja felcsendült. Mondhatni viharos sikerünk volt.
A fellépés után bemenekítettük a felszerelésünket az egyik sátor alá, majd úgy döntöttünk a már csöndesedő viharban, hogy átmegyünk a helyi könyvtárba, ahol is a civil cuccunk volt. A nagy sietségben, több hangszerrel történő rohangálás azonban nem tett jót, ugyanis egy hatalmas esés kíséretében jól meg is hempergőztem a sárban. Így, ha addig nem is, utána alaposan eláztam, hiszen valahogy ki kellett mosnom a rajtam lévő, összekent ruháimat... Druid tangójából szintúgy ki kellett öblíteni a sarat. Ez úton kérek tőle nyilvánosan is bocsánatot. Druid: Bocs!
Átöltözés után (mármint én, szárazba) el is indultunk hazafelé. Azonban, amilyen szerencsés voltam aznap, a busz pontosan a szemünk előtt ment el... Így a tervezett helyett jóval később értünk Jászberénybe, legalább másfél órával. Addig is, hogy ne unatkozzunk, a második forduló emberei (kocsival jöttünk-mentünk), személy szerint Linnert Évi, Kalányos Jani és jómagam, az egyik helyi sörözőben ittuk a nevükhöz méltó nedűt. Elkezdtünk egy kicsit jammelni, mire először a helyiek, majd a miskolci Kard és Kereszt Johannita Testvériség tagjai gyűltek körénk. Ekkor - minden mindegy alapon - elkezdtük újfent a saját számainkat játszani a népeknek. Olyat táncoltak a zenénkre, hogy öröm volt nézni! :) Ezen az utó-zenélésen - amelyet eredetileg csak a magunk szórakoztatására kezdtünk el - nagyobb sikerünk volt, mint az eredeti koncerten. Sőt, külön öröm volt számomra, hogy a nem sokkal korábbi fellépésünkről emlékeztek ránk, és egyes számaink címére is, így azokat aszerint kérték.
Bálint (Csendes; akinek szintén külön köszönet jár a szállításért) aztán "hazavitt" minket Berénybe, az épp zajló V. Fireball LARP-ra. Ezt teljes joggal mondhatom, hiszen a Sárkánykönnynek a Fireball a szülőhelye. Egy torna kellős közepébe csöppentünk be, amely alá dobolással próbáltuk fokozni az izgalmakat. A hangulata mindenképp megvolt. A torna végére azonban a szegediek (Eszter már korábban) úgy döntöttek (avagy nem is ők, hanem az érme, amit Hirvaer dobott fel, úgyhogy tessék őt hibáztatni:D), hogy hazatérnek a hosszú és kimerítő nap után, így a torna utáni koncerten már csak négyen maradtunk a jelenlegi tagok közül: a két Jani, Druid és Maci. Szerencsére szinte az összes táborozó, akinél volt valami hangszer, csatlakozott hozzánk egy közös koncert erejéig. Hirvaerrel is újra zenélhettem, ez nagyon jól esett. Ezen a harmadik (kettő és feledik, na...) fellépésünkön, úgy érzem, jó hangulatot csináltunk, a larperek láthatóan élvezték, amit kapnak. Ráadásul akkora pogót, mint amekkora a Holtak serege alatt volt, akusztikus hangszerekre még sosem láttam...
Mindenkinek köszönöm, aki velünk együtt részese lehetett az eseményeknek! Szerintem nagyon fontos nap volt ez a zenekar életében, és remélem, hogy mindannyiunk, de leginkább a közönségünk jól érezte magát.
Kategória: Élménybeszámolók | Hozzáadta: endemon4402 (2010-07-07)
Megtekintések száma: 155 | Hozzászólások: 1 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 1
1  
Such a deep awnser! GD&RVVF

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Copyright MyCorp © 2017 | Ingyenes honlap létrehozása с uCoz